Zivatar (Sárközi György)

Zivatar
szerző: Sárközi György

Nyugat, 1930. 23. szám

Valami sötét borulat jött s már pereg az eső az ablakon
S a könnyes üvegarc mögött egy másik arc ködlik könnytelen.

Kit is siratna, mit is siratna? S a szipogó eső mit sirat?
Azt, hogy nem tud e földön keverni, csak sötét bajt és sötét sarat?

Fényes-nedves ernyő alatt két karcsú láb jő pocsolyát kerülve...
Nem hozzám... Náthás autó gurul... Az sem előlem menekül...

Isten, Isten! De messze vagy, mikor nagy az egyedülvalóság!
Mikor egy könny hitelt se kap a két bukott társ: Szeretet és Jóság!

Valahol csörömpölve bevert a nyivákoló szél egy ablakot:
Van a kár miatt bizonyosan asszonyi pör, siránkozás.

...S most a menny mocskos ablakát is egy villám bezúzza ropogva-zengve,
S a Gazda hörgő káromkodása alácsap könnytelen szemembe.