XXI. Széttépted azt a rózsalánczot

A Wikiforrásból
XXI. Széttépted azt a rózsalánczot
szerző: Reviczky Gyula

Széttépted azt a rózsalánczot,
Mely lelkeinket összefonta?
Nyugodt lehetsz; most már csak engem
Ér rágalom, gúny, mende-monda.

Jól is tevéd. Az én szivemnek
A vihartól nincs nyúgodalma;
S ha hozzám kötnéd lelkedet, még
Téged is magával ragadna.