XV. Hajnali imádság

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
XV. Hajnali imádság
szerző: Somlyó Zoltán

A szűk könyök-uccán hazamegyek.
Most hajnali három óra.
Istenem, vezess a jóra!

Békevirágok e szürke kövek
és béke e hajnali ég.
Istenem, szeretsz-e még?

Züllenem, hullanom rendeltetett
és lehull, aki arravaló.
Légy velem, mindenható!

Hajnali percek szemeznek alá
s a harang a szivükbe sikolt.
Istenem, sok bánatom volt!

Keresztények űztek, csúfoltak zsidók
és a nők se szereztek nekem semmi jót.
Eldobtak, mint az odvas diót.

Húsz évvel szerettem, húsz évvel vakon,
ma sáppadt és zord halovány alakom:
istenem, a szivedbe lakom.

Nincs éjjelem, nincs és nappalom sincs,
csak e hajnali ég, csak e kék...
Istenem, szeretsz-e,
istenem, vezetsz-e,
istenem, megversz-e még?