XLIII. Nem voltál már ifju lányka

A Wikiforrásból
XLIII. Nem voltál már ifju lányka
szerző: Reviczky Gyula

Nem voltál már ifju lányka,
Hogy először láttalak;
És azóta egyre-másra
Tiz esztendő elhaladt.

Durva idő meg nem óvta
Arczod ifju bájait.
A szépséget - régi nóta -
Az enyészet várja itt.

Az idő vak és nem áll meg...
Lassan én is hervadok.
Tiz esztendő férfivá tett,
Kit az ábránd elhagyott.

S bár csalódtam álmaimban,
Megtanultam ezalatt,
Hogy a ki nem hal meg ifjan,
Fiatalnak nem marad.