Vita:Divatos költő
Új téma nyitása| Információ erről a kiadásról | |
|---|---|
| Eredeti kiadás: | |
| Forrás: | MEK[1] |
| Szerkesztő(k): | Zlajos |
| Feldolgozottsági szint: | Ellenőrizve és kijavítva 
|
| Megjegyzések: | |
| A szöveg pontosságát ellenőrizték: | Zlajos 2009. január 19., 18:24 (CET) |
szerző: Tompa Mihály
A »Divatos Költő« Tompa költeményeinek első kiadásában (1847) a következő szöveggel jelent meg:
Hajnallik, szép... természet, várj, megyek!
Hol fellegekbe ütköző hegyek
Agg ormiról, a szárnyas gondolat
E hitvány földről menny felé ragad...!
Mert, - ugy hiszem tán mondanom se kell: -
E föld övéivel nem érdekel!
Sötét göröngyein tulszárnyalok,
Ösmerjetek meg én költő vagyok!
Figyelmem őrt is áll ám gondosan,
S agyam kihányott pókhálóiban
Ha egy-két kóbor eszme fennakad:
Verssé kell gyúrnom azt, törik szakad!
Im, fenn vagyok...! hah szívem mint dobog,
Hevült arcám tán lángot vetni fog?
Térdem remeg... szorúl lélekzetem...
Ez a költői ihlet, úgy hiszem.
Biborképpel mosolyg fel a korány,
Ah éd és báj...! mint zeng a csattogány!
Mi szép a költő élte, ah mi szép!
Ha új Mózesként hegytetőre lép:
Keblét üdv és kéj hullámozza át,
S lenn, szörnyen bámulják a lant fiát!
Hah, lángtengerré vált a támadat...
Szerelmet énekeljek vagy hadat?
Nem! téged szent hazám!... de ah, mi ez?
Az égen barna felleg szívedez;
Arcámra rút esőzápor csurog...
Halhatlan eszméim, megáztatok!
El innét, hol kínomra zúg a szél
S a nyárfalomb is gúnyos tapsra kél!
De e partról levinni most ki fog?
Hah, mint fázom, fogam miként vacog...!
Légy üdvöz édes kedves alkonyat!
Most jön majd a daleszme s gondolat...
Oly szép az est, a hold, a csillagok...
Érzelmimnek ellent nem állhatok!
.........................
De tán rossz szellem játszik velem?
Hogy majd ezerfelé reped fejem,
És mégis ennyi ezer gondolat
Közt árva lelkem egysem akad.
Szemem káprázásig a holdba néz...
Oh segits rajtam jó Dávid-zenész!
Könnyen dalhoz jut a szúnyog-sereg,
S gondolkozás nélkűl is úgy zeneg;
De a békaszó és a denevér
Az én fejemből minden jót kivér!
Bárcsak szerelmes tudnék lenni! Nem...!
Hozzám nem fér e gyáva érzelem.
Téged kereslek meg csendes szobám!
- Ma a kültermészet nem hat reám -
Hol nékem máskor gombaként terem
Úton, útfélen dal és érzelem!
Éjfél... halvány világu lámpa... csend...
Most énekem csattogva felkelend!
S hogy annál lángzóbb légyen zengzete:
Jövel segédül bornak istene!
Nem! meg kell lenni!.. abba nem hagyom;
Apoll, tied lesz éjem, nappalom!
De költő lészek, istenemre az!
- Ifjú vagyok még s jő elég tavasz -
Reá riaszték... lám már érezem:
Mint kezd hevülni szívem és fejem!
De tárgy, új, még nem koptatott, dicső:
Szép szerivel már látom még se jő!
Korány, tavasz, sír, csermely, holdvilág...
Ah, hisz erről firkál egész világ:
De mely van égen, fölön, föld alatt:
Ki is írtak már minden tárgyakat!
Ki ám...! és nekem semmi sem maradt...
Ah, mért is nem születtem hamarabb?
Aha... mégis jó lesz lehajtani
Fejem, ha jönne bele valami...!
.......................
Költő ur! ez a legjobb gondolat,
Boldog jó éjszakát s szép álmakat!...
Megbeszélés indítása a(z) Divatos költő lapról
A vitalapokon lehet megbeszélni másokkal, hogy hogyan lehet a(z) Wikiforrás tartalmát a lehető legjobbá tenni. Ezen a vitalapon indíthatsz megbeszélést másokkal a(z) Divatos költő továbbfejlesztéséről.
