Világtalan katonáknak
szerző: Szép Ernő
Angyal szeretnék lenni,
Égi gyöngéd alak,
Suhanhatnék közzétek,
Hogy vígasztaljalak,
Múlattassalak.
Szárnyammal, szárnyammal
Szellőt hajtanék rátok
S odadnám lágy szárnyaim,
Tapogassátok,
Símogassátok.
Hoznám arany hegedűm
Muzsikálni néktek,
Mikor hallgatva űltök
Véghetetlen szépet,
Örök édességet.
Szólanék hozzátok
Boldog álomhangon,
Úgy mondanám néktek:
Te lelkem, galambom,
Bárányom, galambom.
Mikor mentek a hídon,
Elől lépkednék lágyan,
Kezemet hátraadnám:
Gyertek bátran utánam,
Csak gyertek utánam.
Gyertek, ne álljatok meg,
Ne hajtsatok a zajra,
Gyertek, ne fordúljatok
Se jobbra se balra,
Se jajra, se dalra.
Úgyse ez az igazi,
Csak összevissza álom,
Majd túl leszünk a hídon,
Az éjszakán, az álmon,
Már a hajnalt várom.
A sóhaj után menjünk,
Azt az üdvösség csalja,
Fogjátok karon egymást,
Oh várnak arra, arra
Rózsázó hajnalra.