Vicza lelkem, hova sétálsz

A Wikiforrásból
← Ez a csárda nevezetesNépdalok és mondák (2. kötet)
szerző: Erdélyi János
Vicza lelkem, hova sétálsz
Hortobágyi pusztán fu a szél →

Vicza lelkem, hova sétálsz?
Tudod­-e? hogy rosz helyen jársz.
Szerelem van itt elvetve,
Reá bu bánat ültetve.

Megbánod, ha leszakasztod,
Megbánod, ha nem szakasztod.
Mindenképen veszedelem,
Másnak, magadnak gyötrelem.

Vicza lelkem, tudod-e már,
Mit mondott a kakuk madár?
Azt mondotta hogy nem élek,
Ha meg nem szánsz, drága lélek.

De ha szeretsz, mint a madár,
Melly az áldott mezőben jár,
Vigan lakom, vigan élek,
Még a haláltól sem félek.

Hej galambom gyere hozzám,
Tövistelen az én rózsám,
Nem rég hordom kalapomon,
Neked szedtem a hajnalon.

Ha megtetszik, vedd el azt is,
Végy el hozzá magamat is,
Ketten leszünk az örömre,
Ketten a keserűjére.