Van olyan perc...

Van olyan perc...
szerző: Ady Endre

Van olyan perc, mikor szivünkben
Az élet lángja fellobog
Van olyan perc, mikor azt hisszük,
Hogy lehetünk még boldogok.
Szép asszonyarcok hosszú sorban
Reánk ragyognak, intenek,
Velünk vannak a csókban, borban
Ámor és Bacchus istenek.

De oly muló a mámor üdve,
Elszáll az ámitó remény,
Nem igér édes boldogságot
Miként a mámor éjjelén.
S míg ránk tolul a végzet átka,
Amely lelkünkre visszajár, ─
Szívünk olyan, olyan üres lesz,
Mint a mámort adó pohár.