Szomoru nyár, szomoru nyár ez, Kökörcsin száraz avaron, Balzac mestert te még nem érted, Sem tanitványit, magyarom. Végigtekintsz az árva rónán S aggódva sóhajtsz egy nagyot: Szerelmes véntől, ködös ősztől, Egek, jó lelket óvjatok!...
