Tegnapba élni belé

Tegnapba élni belé
szerző: Ady Endre

Nyugat · / · 1916 · / · 1916. 17. szám

Delelő s fűtő búsongásnak
Rég kicövekelt határai
Itt hagylak, lám, titeket is már,
S adom szavaim nagy fájásnak,
Nagynál is mérhetetlenebbnek,
Mert nem tehetnék úgyse szebbet.

Mert nem tehetnék úgyse jobbat,
Mint a Tegnapba élni belé
S átkozni silány emberségünk,
Kit éltettünk és mégse jobbad
S ki ha lobbad: rosszabbra készül
S kényje szerint pusztul vitézűl.

Óh, drága, véres szerüségek,
Be sokra is rá tanittatok:
Embernek lenni szégyen és csúf.
De mégis a régi Hit éget:
Marad Ember, a Régit vallva
S szavát egy Isten tán meghallja.