Túl a hegyen, Tótországon (1)
Túl a hegyen, Tótországon,
Van egy madár zöld faágon,
Tőrt vetettem a lábára,
De elrepült a zöld fára.
Ha elszállott, hadd repüljön,
Csak a szive meg ne hüljön,
Hogy tavasszal visszatérjen,
Szivem a szivébe férjen.
Ha nem volna az irigység,
Szeretni nagy gyönyörűség,
Mert a ki szeret, kétszer él:
Jaj de minden irigytől fél.