Télbe-hulló ember vágya

A Wikiforrásból
Télbe-hulló ember vágya
szerző: Ady Endre
Nyugat 1911. 24. szám

Napjain: koldus, Télbe-hulló,
Csöndes, elszánt betegek,
De vídáman zúgnak körültök
Tavaszi csergetegek
S futó hó alól zöld kacsint.

Meggondolom, hiszen a láz: láz
S én mégis csak roncs vagyok
S kezdődő Télben várt Tavasszal
Mindhiában baktatok
S aligha érek már Tavaszt.

De csergő, friss álmaim vannak
S tépik Tél-est biborát
S rohannak utánam kölykökként
A nyilandó ibolyák:
Hát hogyha együtt érkezünk?