Szalagok

A Wikiforrásból
Szalagok
szerző: Somlyó Zoltán

Fehér és piros szalagok,
én utánatok szaladok.

A szélben tetszik ez nekem,
hogy lengtek a lánykebleken.

A fehér int: vigyázz, vigyázz!
A piros int: szeretni gyász!

Feléjük nyúlni nem merek,
csak így szaladni szeretek…

Fehér és piros szalagok,
én mind lassabban szaladok.

Szomorún lengtek ti felém
a menyasszonyok kebelén.

Ágyő, fehér, ágyő, piros,
énnékem mindegyik tilos.

A temetőbe szaladok,
hol feketék a szalagok…