Szétverek majd köztetek

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szétverek majd köztetek
szerző: Ady Endre
Nyugat · / · 1909 · / · 1909. 16. szám

Úri szamárságom
Velem szolgáltatja
(Jaj, be, szánom-bánom,)
Okos ellenségimet.

Ők ütnek örökkön
Szép, póri ütéssel
S én ellágyult öklöm
Alighogy mutogatom.

Én várom, csak várom,
Térdeljenek vakulván
S ők fényes orcámon
Rugdosódnak vakmerőn.

Hát gyertek, ti, végek,
Nagy, paraszt haraggal,
Minden ellenségek
Versengve alázzatok.

Gyertek nagyerősen
Nagyurat tiporni
S én hideglelősen
Játsszam a nem-mozdulót.

Gyertek verekedve
S tán megint kicsordul
Uj harcok uj kedve
Belőlem s uri harag.

Egy szép délutánon
kemény lesz az öklöm
(Jaj, be, szánom-bánom,)
S szétverek majd köztetek.