Se győzni, se legyőzetni

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Se győzni, se legyőzetni
szerző: Somlyó Zoltán

Már nem lehetnél messzibb tájon.
Ezen a tiltott, ostoros lapályon
egyetlen út nincs, ami a miénk.

Állok: kies vidéken őrszem-katona.
A fákon nincs egy citrom, datolya.
Ellenséget se láthatok soha.

Az ellen illanvást elnyargala.
Messziről még visong fanyar dala.
De ez már csak a nagy csönd kardala.

Se győznöm nem lehet már sohasem,
se legyőzetnem kínkeservesen,
csak – mint a száraz fatörzs – tompán leesem