Ugrás a tartalomhoz

Schiller temetése

A Wikiforrásból
Schiller temetése
szerző: Conrad Ferdinand Meyer, fordító: Sárközi György

Egy pár pislákoló, zord fáklya, melyet
eső s vihar minden percben kiolthat.
Röpködő szemfödél. Fenyőkoporsó.
Nincs egy zörgő koszorú, nincs kiséret!
Gyilkost kaparnak földbe ily sietve.
Ravatalához csak egy ismeretlen
lépett merészvetésű, bő köpenyben:
az emberiség géniusza volt ő.