A lap feldolgozottságának foka

Puskin

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Puskin
szerző: Ady Endre



      Oroszországban egy vasuti igazgató megtiltotta a
      tisztviselőknek, hogy Puskin ünnepeltetésében részt
      vegyenek, mert Puskin nem volt - vasúti tisztviselő.

Dicső poéta, büszke lélek,
Tudsz-e mirólunk valamit?...
Ohajtod-e megtudni vajjon,
E hitvány földön mi van itt?...
Megsajnálsz-e néha bennünket,
Kik küzdünk, bízunk s álmodunk
S a dicsőségről álmodozva
Életet, lelket áldozunk.

Tudod-e, hogy a költő sorsa
- Mi régen volt - még mindig az -
Hiába gyújt fel égi lángot,
Leroskad, elvész az igaz.
Gúny, megvetés az osztaléka,
Lenézi minden kis parány,
Vegetáló, tucat-emberhad
Irígyli rongyát is talán!...

Száz év után még most sem értnek,
Anyégin fennkölt dalnoka!
Emlékedet sárral dobálja
A korlátoltságnak kora.
Lángszellemednek büszke röptét
A kor követni képtelen,
Filiszteri, dohos büróban
Számodra hála nem terem.

Oh, nagy poéta, büszke lélek,
Ki gyűlölted a tömeget,
Ha új bolygódról letekintesz,
Bizonnyal most is megveted...
De nekünk a szívünket tépi
Ez a hálátlan nemzedék,
Mely nyomorultul meggyalázza
A Puskin drága, szent nevét!...