Proo: Gloria Calcar Habet

Proo: Gloria Calcar Habet szerző: Csokonai Vitéz Mihály

Nézd, sarkantyú által e katona alatt
     Szép pej paripája milyen nagyon szaladt,
Bár kemény zablája roncsolta a száját,
     Mégis ugrálással hagyta el tanyáját.
Bár a kertet nőjjék fel a durva gyomok,
     Mégis kitetszenek a szép liliomok.
Így laurus-koszorút igen nehéz fűzni,
     A bajt, a bánatot sokszor el kell űzni.
De gloria szívét egészen meghatja,
     Bízik, mert Apolló jóakaró atyja,
Ki ámbár merűl is veszélyes örvénybe,
     Bár feje csügged már a kínos veszélybe,
Mégis bátorsággal fog nehéz dolgához,
     Csak hogy juthasson el a feltett céljához.
Bár sok tövis ösvényt kelletik meghágni,
     Sok ellenségeit bátor szívvel vágni,
Nem retteg, hanem megy, míg csak vége nincsen,
     Bár keze s lábai legyenek bilincsen,
A Pindusnak járkál nemcsak a szélébe,
     Hanem vígassággal tombol közepébe;
Nem retteg Boreás kemény hidegétől,
     Nem fél viperának legnagyobb mérgétől,
Dijcséretért semmit nem fél vinni végbe,
     Nagy nevével csak hogy mehessen az égbe.