A lap feldolgozottságának foka

Panaszimat mondani nem merem

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
← Szomorú már nekemNépdalok és mondák (1. kötet)
szerző: Erdélyi János
Panaszimat mondani nem merem
Az ur lelke legyen →

Panaszimat mondani nem merem,
Mert nincs nekem olly biztos emberem,
Csak te néked jelentem, istenem,
Fordítsd jóra már az én életem.

Itéltetem ezerféleképen,
Nem találnak bűnösnek semmiben.
A rosz nyelvek mégis rágalmaznak,
Angyalomtól fosztani akarnak.

Igaz ugyan, ki szeret, az szenved,
Rózsájáért mégis mit nem tehet;
A ki szeret, örömmel reménylhet,
Minket is hát, rózsám, az követhet.