Oldal:Zsidó nők a történelem, az irodalom és a művészet terén.djvu/94

A Wikiforrásból
A lap korrektúrázva van

Alig mult el év, hogy ne gyilkoltattak volna le zsidók és zsidónők különböző ürügyek alatt.

Erfurtban 1213-ban vagy 1214-ben deczember hó 6-ikán a keresztes lovagok agyon ütötték a wormsi rabbinus Eleázár tudós és jámbor hit vesét Dolcét, két leányával Bellette-el és Annával együtt; és 1221. junius 16-án a nevezett városban 21 egyén gyilkoltatott le, közöttük a jámbor Hanna és Salida, két hajadon, Matrona és Rahel nővérek pedig a tűzbe vetették magukat.

Ama gyanusitás folytán, hogy keresztény fiukat megöltek, és vérüket vevék — oly gyanusitás, mely évszázadok folyamán sok ezereknek került életébe — megölettek az 1235-ik év vége felé Fuldában: Rahel, Eliezer ben Mordechai neje, ennek anyja Zeruja két fiával, Mina férjével, Eljakim ben Samuellel, Ráhel férjével Simsonnal és három gyermekével, Áron és neje Rebekka, a nemes Hanna, Bona és mások. Összesen 32 egyén öletett meg, mely számnak felét asszonyok és azok gyermekei képez1k.

Ugyanannak a gyanusitásnak esett 1283-ik év tavaszán a Rajna vidékén számos zsidó áldozatul: igy április 19-én Mainzban az agg Liebheid, a vak Miriam, Bona, a Nathán ben Samuel neje és hat férfi, ugyanazon a napon, a