visszasugárzása által a reggeli imádság idejét pontosan meghatározni volt hivatva. Továbbá arany táblát készittetett, melyre a házasságtörréssel vádolt asszony ellen alkalmazandó eljárást tárgyazó törvényczikket vésette be. Jeruzsálem városát is szépité palotái által, melyek közül egyik az alsó város középpontján, egy másik pedig unokájáé, Grapte herczegnőé, az Ophlának nevezett városrészben állott.
Több mint tizennégy évig élt Heléna mint nazireusnő Jeruzsálemben, csak koronként tartózkodott néha lyddai birtokain. Mint jámbor zsidónő hiven megtartá a vallás törvényeit: látogatta a templomot, olvasgatta a törvényt, és gyakran fogadá zsidó tudósok látogatásait, kik gyermekeinek és unokáinak oktatói is valának.
Fia, Izates halála után, ki 55 éves korában halt meg és állitólag 24 fiat és ugyanannyi leányt hagyott volna hátra, hazájába sietett, hol fiát nem sokkal élte túl. Jeruzsálem pusztulása előtt körülbelől tiz évvel, Kr. u. 60-ik évben halt meg. Fia, II. Monobáz, ki Izates után elfoglalá az adiabenai trónt, és a zsidó valláshoz, anyjához hasonlóan, hiven ragaszkodott, fivére porait Jeruzsálembe viteté, hol az egy mauzoleumban helyeztettek el, melyet Heléna épittetett volt, a várostól nem messzire. Eme, fehér áttetsző márványból készült és három pyramisból
