szét eladni. Ékszereit a római ékszerészek pikáns szerelmi zálogokul ajánlgaták:
- A hires gyémánt, mely Berenice ujján
- Becsben gyarapodott. A vérfertőzőnőnek egykor
- A barbár adá, testvérének adta Agrippa azt,
- Ott hol mezitlábu királyok ülik a sabbath-napot
- S hol röfögő malacznak kegyelmeznek régi korok óta.
A rómaiak haragja és megbotránkozása egyre nagyobbodott, mig végre Vespasián megparancsolá fiának, hogy szakitsa meg viszonyát, Berenicének oda kellett hagynia a fővárost; Titus nehéz szivvel bár, de megvált tőle.
Titus trónralépte után még egyszer visszatért Berenice Rómába, de a császár nem vett tudomást róla. Hogy mi lett belőle, hol és mikor végezé be tragikus életét, arról hallgat a krónika.
Berenice példája nem maradt hatás nélkül, két ifjabb nővérére, Mariamna és Druzillára nézve, kik semmivel se voltak jobbak, mint ő.
Mariamne, a nővérek másodika, ki Kr. u. 34-ben született, igen ifjan, és mint mondják, még atyja életében, Archelaussal, Chelkias lovas százados fiával, jegyeztetett el. Házassága nem volt boldog; elhagyta férjét, kitől egy Berenice nevü leánya született, és egy gazdag alexandriai zsidó, Demetrios neje lőn, ki akkor az alebarcha méltóságot viselte, és kinek egy fiat szült, Agrippinót.
