Oldal:Zsidó nők a történelem, az irodalom és a művészet terén.djvu/48

A Wikiforrásból
A lap nincsen korrektúrázva

jelent hivására, de minden gyöngédséget makacsul visszautasitott; sőt oly vigyázatlan volt, hogy férjét atyja és fivére gyilkosának nevezé. E pillanatot használta fel az ólálkodó Salome. Megbizta az előre megnyert pohárnokot, jelentse királyi fivérének, hogy Mariamne megvesztegette őt, hogy a királynak egy általa készitett varázsitalt nyujtson. Az ezt követő kihallgatásból kitünt, hogy Mariamne tudott e titkos megbizás felől. Heródes nem kétkedett többé, hogy felesége a különben hallgatag Soémmal, ki kevéssel azelőtt ugyancsak az ő közbenjárása folytán helytartóságot nyert, bizalmas viszonyban állott, és ugy csalta ki tőle a titkot. Felindulásában és kétségbeesésében Soémet rögtön lefejezteté, és egy általa egybehivott tanács előtt Mariamnát házasságtöréssel és mérgezési kisérlettel vádolta be. A düh, melylyel panaszát előadá, nagyon is világosan megmutatá a hitvány tanácsosoknak, hogy halálitéletet vár tőlük; és igy a királyné minden további vizsgálat nélkül a méregkeverésben bünösnek nyilvánittatott és halálra itéltetett. A biráknak az volt a szándékuk, hogy az itélet végrehajtását elhalasztják, és Mariamnát egyelőre biztos helyre vitetik; de ezt megakadályozá Salome, kinek sikerült fivérével elhitetni, hogy a nép az utolsó Hasmoneusnő megmentésére meg fogja kisérteni őt börtönéből erőszakkal kiszabaditani. A rögtöni kivégeztetés tehát