II. IRODALOM.
(Folytatás.)
TUDÓS NŐK A XVII. ÉS XVIII. SZÁZADOKBÓL.
A reformáczióval, mely megnyitá a héber iratokban való szabad buvárlatok utját, a héber nyelv és irodalom iránti érdeklődés is fölkeltetett a keresztényeknél. Minden tudós, vagy a ki annak akart látszani, becsületbeli dolognak tartá héberül megtanulni és csakhamar a jó modor egyik kellékévé vált héber nyelven levelezni: annyira, hogy még keresztény hölgyek is előszeretettel tanulgaták a héber nyelvet és héber leveleket irogattak. Schurmann Anna Mária Utrechtből, századának csodagyermeke, ki majdnem minden európai nyelvet ismert, »a zsidók nyelvén« levelezett a tudósokkal és egy angol hölgygyel, Moore Dorotheával is. Krisztina királynő, a svéd király Gusztáv Adolfnak — ki még a
