KEGYENCZNŐK.
Tiszta erkölcs és szemérem, minden női bájnak ez alapfeltételei, a zsidó nőknek ősi örökük ; zsidó kegyencznők példái az előző évszázadokban tehát a legnagyobb ritkaságok közé tartoztak.
VIII. Alfonzó, Castilia királya, szerelmi viszonyt folytatott a szép Rahellel. E számos románcz által megénekelt zsidónő, ki bájoló szépsége miatt »f erm osa«-nak, »szép«-nek neveztetett, hét évig tartá Alfonzót, Spanyolhon legszebb asszonyának férjét, bűvös bilincseiben. »Ugy szerette őt a király, hogy országot és népet feledett.« Csak Rahelnek a grandok által és a papság beleegyezésével történt meggyilkoltatása oldozhatá fel e viszonyt. A király jelenlétében rohanták meg a grandok, és verték neki és köréje gyült barátainak és hitsorsosainak a gyilkot szivébe.
»A király, megfosztva Ráhelétől, Búsan szomoruan állott; Sajgó szivvel, ajkán panasz — Keblében kin rágódott.c
igy szól egy, a zsidónő meggyilkoltatásáról szóló románcz.
Mint.castiliai Alfonzónak, úgy nagy Kázmér
lengyel királynak is volt neje mellett egy zsidónő kedvese Opocznóból, Esz ter ka. Ez egy szabó leánya volt, ritka szépséggel, kinek sikerült a király szerelmét megnyerni, és őt mindaddig lebilincselni, mig a ravasz Rokiczána ki nem tolta az 1305-ik év vége felé a zsidónőt helyéből. Eszterka a krakkói és lobsowi királyi várakban lakott; de a lengyel nagyok nejei, kik irigylet- ték szépségét és befolyását, egy alkalmat se mulasztottak el, hogy ne éreztették volna vele gyülöletüket. Nem egyszer kellett az általa lakott palota falain ily feliratokat olvasnia: »Zsidónő udvara«, »Jeruzsálem királynője«, »szabó leánya«. Egy leánya volt, kit zsidó vallásban, és két fia: Pelka és Nemira, kik keresztény vallásban neveltettek. Ezekből származtatja magát sok lengyel nemes család; a Niemir, Nie- micysz, Niemiewsky, Lubicuski családok Eszterkát tekintik ősanyjukul. Eszterka tulélte kedvesét. Halálát, ugy vélik, a Kázmér utóda alatt kitört zsidóüldözéskor, és sirját a lubsowi vár kertjében találta.
Morsztin György, befolyásos állásu lengyel nemes, ki IV. Kázmér idejében élt, egy Magdolna nevü zsidónőt vett nőül, és ezen házasságából származott leányát anyja vallásában neveltette fel.
A bolgárok története is beszél egy »bájoló szépségü zsidó leány«-ról, ki Sándor czár által nőül vétetvén, mint »czárnő« Theodora nevet viselt.
SPANYOL ÉS PORTUGALL MENEKÜLTEK.
Spanyolországot, hol a zsidók több mint hét századig, ha változó körülmények között is, de többnyire boldogan — boldogabban mint bármely más országban — éltek, hol költészettel és tudománynyal foglalkoztak, hol tekintélyt és becsülést szereztek maguknak, és szellemük és szorgalmuk által a félsziget virágzását hathatósan előmozditották, e dicső országot kellett a zsidóknak a katholikus Izabella parancsára — kinek ereiben a krónikairók állitása szerint zsidó vér folyt — I492-ik év augusztus 2-án elhagy- niok. Spanyolország a zsidókkal egy körülbelől 600.000 emberből álló nemes, gazdag és müvelt lakosságot üzött el. Hat évvel később a portu- g"all zsidókat hasonló sors érte: kiüzettek.
Nem akarjuk azt a mély bánatot ecsetelni, melylyel e szerencsétlenek házaiktól, birtokaik tól és szeretett hazájuktól, melyhez annyi drága emlék és kötelék füzé őket, megváltak; nem akarunk ama lelki küzdelemre emlékeztetni, melyet az anyáknak akkor kellett kiállaniok,
midőn a portugall király don Manuel elszakit- tatá tőlük gyermekeiket, és azokat a templomban megkereszteltetve, egészen idegen emberekhez adatá, hogy keresztény nevelésben részesüljenek ; nem akarjuk ama kegyetlenségeket emliteni, melyeket a kiüzőiteknek eltürni, s azon nyomoruságokat, .melyeket végig szenvedniök kellett.
A kiüzöttek egy része, még pedig a mivel- tebb rész, Olaszhonban keresett menhelyet. Ott mivelt, tudományos, és magukhoz hasonlóan minden szép és nemes iránt fogékony népet találtak. E menekültek között voltak asszonyok, kik részint a vallás iránti ragaszkodásuk, részint kiváló müveltségük és férfias erélyük által tüntették ki magukat. Elevenitsük fel ezek közül nehánynak emlékezetét.
Midőn a hetven éves don Joseph Ibn Jachia, ki a komor II. don Joaó udvarában szivesen látott és befolyásos férfiu volt, vonakodott a kereszténységet felvenni és fiával Portugalliá- ból elmenekült, D i n a, legidősebb fiának, Dávidnak bájos huszonhárom éves neje férfiruhába öltözve, utánuk sietett. A hajó hátsó részébe rejtőzött, s csak akkor fedeztetett fel, midőn a menekülők Spanyolhontól távol partra szállottak. Több hónapig tartott tengeri utjában viselős állapota daczára mindenféle tiltott husétektől tartózkodott. Hogy a franczia bilincsektől és a téritgetni vágyó papok tolakodásaitól megmeneküljön, Pizában egy 20 rőf magas toronyból levetette magát, de mintegy csoda által sértetlen maradt, és Flórenczben, hol családjával letelepedett, egy fiat hozott világra, ki nagyatyja nevére József nevet kapott, és diszhelyet foglal el a zsidó irodalomban.
Ezt a szilárd hitü, hőslelkü asszonyt később Nápolyban találjuk, hová férje Ibn Jachia Dávid a gazdag és magas miveltségü don Abravanel, a bölcsész államférfi don Abravanel Izsák leg- ifjabbik fia által, mint rabbinus hivatott meg. Itt magához méltó barátnőt talált Dina a már nevezett don Abravanel Sámuel neje, donna Bienvenida Abravanela személyében, ki, a legnemesebb hölgyek egyike, kortársai által mint a jótékonyság, jámbor vallásosság, okosság és kellem mintaképe magasztaltatik. Don Pedro nápolyi alkirály, ki pénzügyeit don Sámuel által kezelteté, leányát Leonorát bizalmas érintkezésben engedé Bienvenidával állani, sőt oktattatá általa. Leonora, ki később Medicis Cormos neje, és toszkanai nagyherczegnő lett, mindig ragaszkodott zsidó barátnőjéhez; ugy tisztelé miként egy anyát, és gyakran szólitá is ezen a magasztos néven.
Mindama tisztelet mellett, melyben Bienvenida a királyi udvarnál részesült, ő mindenkor szerény maradt és hitsorsosai között élt,
