Oldal:Trienti Káté.pdf/466

A Wikiforrásból
A lap nincsen korrektúrázva

osztályosaivá. Mert nem más Krisztus az Istenük a gazdagoknak és hatalmasoknak, mint a szegényeknek és alacsony sorsúaknak; nem más szentségekkel avattattak be, sem pedig a mennyek országának más örökségét nem várják. Mindnyájan testvérek vagyunk és mint apostol az Efezusiakhoz mondja:[1] „Krisztus testének tagjai vagyunk, úgy szólván az ő húsából és csontjaiból valók.” Ugyanazt mondja az apostol a Galatákhoz is:[2] „Mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. Mert akik Krisztusban vagytok megkeresztelve, mindnyájan Krisztusba öltöztetek. Nincs többé zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfiú, sem asszony; mert ti mindnyájan egyek vagytok Krisztus Jézusban.” Ezt pedig jól meg kell a lelkipásztoroknak magyarázniuk és tüzetesen tárgyalniuk; mert ezen igazság nem kevésbé alkalmas a szegény és megvetett emberek megerősítésére és felbuzdítására, mint a gazdagok és hatalmasok kevélységének megfékezésére és elnyomására. Azért, hogy az embereknek eme hibája megorvosoltassék, az apostol a testvéri szeretetet sürgeté és a híveknek szívükre köté.

XVII. Miről kell a kereszténynek elmélkednie, midőn az imának kezdetét „Mi atyánk” kimondja?

Midőn tehát ez imát intézed Istenhez, óh keresztény! emlékezzél meg, hogy mint fiú járulsz atyádhoz, az Istenhez. Azért, mikor az imát kezded s kimondod: mi Atyánk, gondold meg. mily magasra emelt téged az Istennek végtelen jósága, ki nem akarta, hogy hozzá, mint szolga urához, késztetve és félve lépj, hanem mint fiú atyjához önkényt és bizalmasan járulj. Minek tudása- és meggondolására fontold meg, mily buzgósággal és áhítattal kell imádkoznod. Mert törekedned kell, hogy olyannak mutasd magadat, milyennek illik lenni Isten fiának, azaz: hogy imád és cselekedeteid méltók legyenek az isteni származáshoz, melyre téged Isten kegyelme méltatni akart. E kötelem teljesítésére buzdít az apostol, midőn mondja:[3] „Legyetek azért Istennek követői, mint szerelmes fiak,” hogy méltán el lehessen rólunk mondani, a mit az apostol a Tesszalonikaiakhoz írt:[4] „Ti mindnyájan a világosságnak és napnak fiai vagytok.”

  1. Efez. 5, 30.
  2. Gal. 3, 26-28.
  3. Efez. 5, 1.
  4. I. Tessz. 5, 5.