között. És pedig a mellen azért, hogy a Szentlélek ajándéka által elvesse magától a tévedést és tudatlanságot s elfogadja az igaz hitet: mert „az igaz hitből él.[1] A hátán pedig, hogy a Szentlélek kegyelmével elűzze a tétlenséget és lanyhaságot s a jó cselekedeteket gyakorolja, mert „a hit cselekedetek nélkül holt.”[2] Azután magánál a keresztkutnál megállapodva ekkép kérdez a pap: „Hiszesz-e a mindenható Atya Istenben?” Kinek ő válaszolja: „Hiszek”. És igy tovább a többi hitágazatról kérdeztetve, hitét ünnepélyes vallomással nyilvánítja ki. Világos, hogy ezen két Ígéretben a keresztény törvény egész összege és tanitmánya foglaltatik.
LXIX. Miért kérdezzük attól, ki már-már megkeresztelendő, hogy akar-e megkereszteltetni?
Midőn pedig már a keresztség kiszolgáltatására kerül a sor, a pap kérdi a megkeresztelendőtől: akar-e megkereszteltetni? mire ő, vagy, ha csecsemő, az ő nevében. a keresztszülő igent mondván, az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében az üdvszerző keresztvízzel leönti. Mert valamint az ember maga akaratjából engedelmeskedvén a kígyónak, méltán elkárhoztattatott: úgy az Ur övéi közé csak önkéntes harczost akart felvenni, hogy az isteni parancsoknak önként engedelmeskedve az örök életet elnyerje.
LXX. A megkeresztelt feje miért kenetik meg azonnal krizmával?
Miután a keresztség már feladatott, a pap a megkeresztelt feje tetejét krizmával megkeni, értésére adván, hogy azon naptól fogva a fővel, Krisztussal, mint tag összekapcsoltatott és testébe oltatott; és azért a keresztény Krisztustól, Krisztus pedig a krizmától neveztetik el. Hogy pedig a krizma mit jelent, sz. Ambrus bizonysága szerint eléggé megérthető a pap által akkor mondatni szokott imákból.[3]
LXXI. Mit jelent a fehér ruha vagy fehér kendő, mely a megkereszteltnek nyujtatik.
Azután fehér ruhát ád a pap a megkereszteltre, mondván: „Vedd ezen fehér ruhát és tisztán vidd azt a mi Urunk Jézus
