hozzá, valaki fán vélekedés utján eldönti, hogy a keresztségben melyiket jelentjük a kettő közöl, de róla semmi bizonyosat nem állíthat: ha pedig szavak alkalmaztatnak, azonnal értjük, hogy tisztító erővel és jelentéssel bir.
XII. Az uj szövetségi szentségek fensége.
A mi szentségeink pedig az ó szövetségi szentségeket igen fölülmúlják abban, hogy ezek kiszolgáltatásánál, a mennyire tudjuk, semmi meghatározott alak nem használtatott; azért igen bizonytalanok és homályosak is voltak; a mieink pedig meghatározott igékből álló alakkal bírnak, úgy, hogy ha attól eltérés történik, a szentség nem érvényes; és azért igen világosak és semmi kétséget sem tűrnek. Ezek tehát a részek, melyek a szentségek természetéhez és lényegéhez tartoznak és a melyekből szükségképen áll minden egyes szentség.
XIII. Minő a szentségek szertartásainak ereje és természete?
Ezekhez járulnak a szertartások, melyeket hinnünk kell, hogy vétek nélkül elhagyni ugyan nem lehet, hacsak a szükség mást nem parancsol: mégis ha azokat valamikor elhagyjuk, mivel a dolog természetéhez nem tartoznak, a szentség valódi lényegéből mit sem veszít. És méltán folytonos szokás volt az egyházban kezdettől fogva, hogy a szentségek némely ünnepélyes szertartásokkal szolgáltattak ki. Mert mindenekelőtt illő volt a szent titkok iránt oly vallási tiszteletet tanúsítani, hogy a szentet szentül használjuk. Azonfölül a szertartások azokat, miket a szentség munkál, még inkább föltüntetik és mintegy szemeink elé állítják és ezen dolgok szentségét mélyebben nyomják a hívek lelkébe. Továbbá azok elméjét, kik látják és szorgalmasan megfigyelik azokat, a fensőbb dolgokról való elmélkedésre emelik és bennük a hitet és szeretetet fölkeltik; azért minél nagyobb gondot és szorgalmat kell fordítanunk arra, hogy a hívek a szertartások jelentését, melyekkel az egyes szentségeket kiszolgáltatjuk, megismerjék és megértsék.
XIV. Hány szentség van a katholikus egyházban?
Ezután a szentségek számát kell kifejteni, mely ismeretnek
