Oldal:Tibád Antal - A román kérdés.djvu/89

A Wikiforrásból
A lap korrektúrázva van

birodalomban a magyarság arányszáma 1.62%-kal erősbödött.« 

Igy magyarosítanak nálunk Magyarországon; így teljesíti az állam és a társadalom a Székelyföld iránti kötelességeit. Azon Székelyföld iránti kötelességeit, mely ha feladata további teljesítésére képtelenné válik vagyéppen elvesz: utánna vesz Magyarország egészen a Tiszáig.

De világosan kitűnik ezekből egyszersmind az is, hogy a Székelyföld a kormány szemeiben csak arra való, hogy képviselői mandátumokat liferáljon a saját otthonukból kiűzött rokkant politikusok számára — soha be ne váltandó csalfa ígéretek fejében.

Moldován Gergely (»Válaszirat a memorandumra«, »Politikai szédelgés« és »Magyarok, Románok« czimü röpiratok): Moldován Gergely — kinek személyében a jó magyar honpolgár teljesen összefér a jó románnal — a kérdés minden oldalú alapos megfigyelése után azon resultatumra jutott, miszerint a bajok igen megnövekedtek, s a velők szemben magyar részről elkövetett mulasztások már is azt eredményezték, hogy a románság »összés intézményeivel együtt egy elszigetelt egész lett, melyre a magyar államhatalomnak semmi befolyása nincsen«.

Moldován Gergely szerint » Erdélyben a nemzetiségi kérdés jobbára kenyér és húskérdés, s a ki ezt a kettőt megadja, a kérdést részben meg is oldotta«.

Alkalmas módon kellene orvosolni a létező bajokat — folytatja a szerző — és az állami rend ellen támadókkal szemben vaskézzel fentartani az állam tekintélyét.

Férkezzék az állam a nép szívéhez. Revideálja a nemzetiségi és a választási törvényeket. Helyezkedjék