s egy ugyanott tervezett népgyűlés megtartása betiltatott, mert azon külföldiek is részt akartak venni.
Jövőre nézve gondoskodnunk kell — és a miniszterelnök különös figyelmet fordít erre —, hogy egyesek a külföldre sikerrel ne provokálhassanak, s hogy az izgatók — a mint eddig is történt — a legszigorubb elbanásban részesíttessenek.
A dolog lényegét illetőleg, a magyar politikának azon hathatós elveit, melyek 1868 óta irányadók, s melyek különösen a nyelvhatárok szerinti beosztásnak elutasításában, a törvényeknek egyenlő alkalmazásában, az állami intézményeknek egyforma hozzáférhetőségében és a jó adminisztráczióban jutnak kifejezésre: továbbra is fen tartandónak találja.
Gondolkodni fog, hogy a nemzetiségi polgártársaknak megadja azon öntudatot, hogy ők a magyarral minden tekintetben egyenjogú polgárai a hazának. »Ez az; mely szabadelvű államférfiaknak egyedüli eljárása lehet.« »Mi igen is az egyenlőség elveit fogjuk irányukban követni, de ennek fejében aztán a kötelességek teljesitését is egyformán meg fogjuk tőlük követelni,« fejezi be mondanivalóját Wekerle Sándor dr.
Szilágyi Dezső igazságügyminiszter (október 13-iki pozsonyi beszámoló beszéd) azt hiszi, hogy a román mozgalmak vezetői szakítani akarnak a magyar állammal, s ezen czéljuk elérésére legujabban azon eszközhöz folyamodtak, hogy azt az igazságtalanság szinében állitsák oda a külföld elé. Az orvoslás útján Szilágyi szerint az első lépés az izgatok elválasztása a hű román polgároktól. Ez utóbbiakat aztán tettekkel kell meggyőzni arról, hogy ők a többiekkel egyenjogú
