előterjesztett kisebbségi törvényjavaslatokat is) egyik sem vezetne el a czélhoz: azt már bővebben kifejtettem.
Az e részben előadottakhoz hozzá teszem még e helyen, hogy valamennyi között a legutoljára emlegetett »állam szövetség« tervének valósitása lenne a legveszedelmesebb mindnyájunkra nézve.
Ilyennek kell nyilvánítanom pedig ezt nem csak azért, mert a nyelvek sokasága bábeli zavarokat idézhetne elő az ügyek vitelében; nem is egyedül azért, mert a föderálizmus általában véve egyebütt sem anynyira az erőnek mint inkább a gyengeségnek forrása: hanem legfőképpen azért, mert abban a szövetségi kötelékben az összállam eszméjének alig akadna egy harmadik barátja a német és a magyar nemzetek mellett. A többiek állandólag a szomszéd rokon fajokkal való egyesülésre törnének mindaddig, míg csak törekvésük sikert nem érne.
Ezen az úton tehát rövid idő alatt oda jutnánk, hogy tönkre menne Magyarország, tönkre Ausztria, s ezekkel együtt természetesen a Habsburg-dinastia is; melynek érdekeit pedig oly kirívó, oly tüntető, hogy ne mondjam zajos kegyelettel szokták védelmezni, néha még velünk szemben is. a mi örökösen loyalis román testvéreink.
És mi történnék ezek után?
Első sorban minden esetre a jelenlegi osztrák-magyar területeken lakó összes néptörzseknek széthullása és szétzüllése.
Azután az új ajakulási kísérleteknek egy beláthatatlan sorozata, melyeknek folyama alatt a bizony