A mi magát a határozatot illeti, ennek 3—-14. pontjai a kiváltságok, a jobbágyság és a tized eltörlését, az állatok után szedett adó és a bányatartozás megszüntetését, az ipar és kereskedelmi szabadság, a szólás és sajtó-szabadság, a személyes szabadság, a gyülekezési jog, az esküdtszéki eljárás és a közteherviselés kimondását, a nemzetőrség szervezését nemzetbeli tisztek vezetése alatt, vegyes birtokhatár-kijáró bizottság alakítását s a nemzet egyházi és iskolai szükségleteinek az állami pénztárból való fedezését tárgyazzák . . . Tehát egytől egyig olyan dolgokra vonatkoznak, melyek a fenforgó kérdéssel közvetlen összeköttetésben nem állanak, s — ami igazán gyanús világításba helyezi a gyűlés vezetőinek jóhiszeműségét — azoknak jelentékeny része 1848. május 15-én már különben is a kifejezett kívánatoknak megfelelően meg volt oldva a magyar törvényhozásban.
Egészen más tekintet alá esnek a határozatnak 1., 2., 15. és 16. pontjai.
A határozat 1. pontja alatt a román nemzet politikai függetlensége, 2. pontja alatt a román egyház szabadsága felekezeti különbség nélkül, 15. pontja alatt az igazság, szabadság, egyenlőség és testvériség alapjaira építendő új erdélyi alkotmány létesítése, 16. pontja alatt pedig az Erdélynek Magyarországgal való egyesítése ellen irányuló tiltakozás vannak felsorolva és körülírva, — mint már valóban és kétségtelenül > román nemzetiségi^ követelések.
Az igényelt politikai függetlenség attributumait az 1. pont tanúsítása szerint a román nemzeti létezés (?), létszám arányos képviselet az országgyűlésen, a köz-
