Oldal:Ossendowski - Ázsiai titkok, ázsiai emberek.djvu/185

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Probléma történt a lap korrektúrázása közben


181 halászattal meg csempészéssel és azzal tengették életüket, hogy jó pénzért megknönyítették a szakhalini fegyencek- nek a szökést. A szökevények rendesen úgy fizettek pártfogóiknak, hogy ezek ellenségeit vagy versenytársait megölték és kirabolták, a szigetről a szárazföldre az ő javukra árút szállítottak át vagy veszedelmes kirándulásra vállalkoztak a sziget belsejébe vagy a Türelem-öbölben levő Fókaszigetekre, ahol fókákat ejtettek el, amelyeknek bőre azután a szárazföldön került vásárra. A kormányzósági országút egyenesen Pogibibe szolgált, ahová Karandashvili parancsnoksága alatt áz én teherkocsijaim iparkodtak. Dué és Pogibi közt néhány jólfizető arany telepre bukkantam, ahol telepesek kis folyók ágyában dolgoztak. Aranyat mostak, amely nem volt ugyan nagyértékü, de rendesen nagy területeket födött be. Ügy láttam, hogy ezt az aranyban szegény homokot nem ajánlatos kéziüzemmel megdolgozni, ellenben kitűnő eredményt lehetne elérni kotrógéppel és exkavátorral. A telepesek mindazonáltal szorgalmasan dolgoztak és egész tisztességes tömegű aranyat mostak ki, amit kizárólag a fogházigazgatóságnak kellett beszállítaniok, amely a nem tisztított aranyporért a különben érvényes ár felét fizette nekik. Pompás erdők borították a mérsékelten magas hegyláncokat, amelyek északról délre vonulnak el a szigeten. Helyenként még teljesen szűz volt az erdő; a keleti part felé, amely egészen lakatlan, még jobban elvadult. Amikor ezen az országúton haladtunk, még a kocsimról is sok nagy és kis vadállatot láttam. Mókusok ugrándoztak a cédrusok és fenyők koronájában, akárhányszor görény és róka futott át előttünk az úton és éjjel gyakran hallottam farkasok rövid ugatását. Egyszer, amikor éppen vízéren mentem keresztül, néhány sűrű bokor közt egy jávorszarvas lapátját pillantottam meg. Nagyon meglepett, hogy az állat nem mozdult meg még akkor sem, amikor kiáltoztunk és fütyültünk és a kocsisomtól megkérdeztem, mi lehet ennek az oka. — Szakhalint nyaranta rettenetes csapás sújtja szúró