a Tajó folyam torkolatánál levő öbölbe, mint alkalmas kikötőbe bizonyára betértek és itt eresztették le fáradt hajóik vihar, tépte vitorláit, és vetették a tengerbe azok horgonyait.
És így igen hihető, hogy az első dohányzókat e kikötőben bámulták meg legelőször Európában.
Némelyek állítása szerint, Martyr Péter, már 1511-ben kapott volna dohány magvakat, még pedig talán, Pane Komán Péter szerzetes küldötte neki Haiti szigetéről.
Szóval egész határozottsággal nem tudjuk, hogy ki és melyik évben honosította meg Európában a dohányt; de azt minden kétséget kizárólag tudjuk, hogy a Pyranaei-félsziget talaja adott táplálékot legelőször a dohánynak Európában.
II. Francziaországban.
A dohánynak, mint csoda erejü gyógynövénynek híre, mind nagyobb hullámokat kezdett vetni egész Európában.
Oly ajánló levél volt ez a dohány számára, mely kedves fogadtatást biztosított neki bármely országban. Sőt egymással vetekedve sietett azt minden érdekelt megszerezni; mert hát a szenvedő emberiség egészségének helyreállítása, minden időben szívén feküdt nem csak a családoknak, hanem a társadalomnak és az államoknak is.
A dohányról nem lehet azt állítani, hogy betolakodott az európai flórába; sokkal kényesebb természetű lévén, hogy sem így biztosítsa existentiáját.
Meg erre nem is volt szüksége, hisz oly gyöngéd figyelemben részesűlt, az emberek részéről, hogy alig van kul- tivált növényünk, mely nagyobb mérvben érezte volna az emberi kezek dédegetésének, ápolásának jótékony hatását.
Panacea! Rég kereste az emberi ész; s íme itt van; Amerika küldötte Európának, hogy gazdagabbá tegye egy csalódással!
No, de ne vessünk ellenmondásunkkal árnyékot a fényes hírnévre és ne rántsuk le róla előre az álarczot, majd le fog az hullani magától is, mikor a neki tulajdonított gyógy- erő bizalma, a tapasztalatok hosszú útján, mind inkább csökkenni fog, míg végre teljesen elenyészik.
Hisz még most, oly nagynevű férfiak lépnek érte a küzd- térre, kiknek tudományosan képzett ész-fegyverével, mi a magunkét össze nem mérhetjük.
