g) Amerika éjszak-nyugati partvidéke.
Éjszak-Amerika még ismeretlen részeinek fölkeresése, és azoknak birtokba vételére irányuló törekvések napi renden voltak.
A gazdátlan területeknek ily könnyű szerrel való megszerzése : elég csábító hatással volt több európai uralkodóra, a kik föl is használták a kedvező alkalmat, nehogy mások által megelőztessenek.
Erzsébet angol királyné sem nézhette összedugott kézzel más nemzeteknek hódításait; azért tehát 1579-ben D rakó Ferenez vezérlete alatt egy expeditiót indított útnak, melynek föladata volt Éjszak-Amerika még eddig ismeretlen területeinek átkutatása és az angol uralom alá való hódítása.
így jutott el Drake Ferenez az éjszaki szélesség 48 fokáig; ezen területet Új-Albion név alatt az angol korona uralma alá hajtani, annál könnyebb volt, mert a benszülöttek semmi ellentállást nem fejtettek ki, sőt ellenkezőleg barátságos indulattal fogadták az idegeneket.
A dohányzás itt is közönséges szokás volt.
A szokásos ajándékok kicserélésénél az indiánok állatbőröket, szárított halakat és egy zacskó dohányt nyújtottak át Drake Ferencznek.
h) Az Aleuti szigetek és Alaska félsziget.
Majd 1728-ban az orosz kormány is szervezett ily expeditiót.
Az Okhotski öbölben több hajó állott már teljesen útra készen; csak a horgonyokat kellett fölszedni és a vitorlákat kifeszíteni, hogy ismeretlen utakon, ismeretlen vidékre hajtsa azokat a k dvező szél.
Nem sokáig vesztegeltek így, mert megjelent a hajóraj főparancsnoka, Behring; ki nyomban megadja a jelt az indulásra.
A haj ó raj egyelőre éjszaki irányban úszott. Nemsokára elérték az Aleuti szigetek lánczolatát; a hol néhány napi pihenőt tartottak. A szigetek lakói mindenütt barátságos indulattal fogadták az orosz utazókat; ennek biztositékául béke-pipá-val tisztelték meg Behringet.
E sziget partjait mosó tengert, a bátor utazó nevéről Behringi tengernek nevezik ma is.
