Oldal:Ormándy Miklós - A dohány.djvu/13

A Wikiforrásból
A lap nincsen korrektúrázva

Később a nádból való pipűzást kiszorította a szivar és cigaretta vagy papelitos használata.

Ochs atya említi, hogy Mexikóban mintegy tízezer szegény leány és ötezer fiú, előtte eddig egészen ismeretlen mesterséggel keresi mindennapi kenyerét; t. i. cigaretta készítésével. Egész Közép-Amerika és Mexikóban a nők ép úgy cigarettáznak, mint a férfiak. Mindenki magával viszi ezüst vagy arany czigaretta-szelencéjét, mely telve van cigarettával.

Tánczvigalmak, társas összejövetelek alkalmával színházakban, a cigaretta ép úgy szerepel, mint egyéb frissítők.

Igen gyakori látvány bálokban, hogy a hölgyek égő cigarettával szájokban lejtik a tánczot.

A szívbeli vonzalomnak világos és kedves jele az, ha egy hölgy színházban, vagy egyéb mulatóhelyen udvarlójának nyújtja néhány szippantásra rózsás ajkai közűl égő cigarettáját.

A nők, hogy újjaikat vagy keztyűiket be ne piszkolják a cigarettázás által: arany-fogókat használnak annak tartására; ez persze már újabb találmány, mint azt spanyol neve „tena- zitas de oro" mutatja.

A társadalmi szokásokból kifolyó udvariasságnak elengedhetetlen kelléke az, hogy egymást az utczán, otthon vagy bármely helyen cigarettával megkínálják. Azt visszautasítani, ha mindjárt az illetőnek nincs is arra szüksége: megbocsájt- hatatlan durvaságnak tartanák.

Az újabb időben azonban a színházakban, bálokon és más nyilvános helyeken a nők tartózkodnak a dohányzástól.

Nem sorolom föl Mexikó és Közép-Amerika azon tartományait, a hol a dohányt, mint egyik legjövedelmezőbb gazdasági növényt, nagy gonddal tenyésztik, mert bármerre tekintünk, mindenfelé virágzó dohány-ültetvények tünnek az utazó szemeibe.

Nem említem azt a kiterjedt kereskedést sem, a melyet a dohánynyal űznek; csak azt akarom itt megjegyezni, hogy a nálunk kanas ter elnevezés alatt ismert dohány, e nevét a spanyol canasta szótól kapta, a mi magyarul kosarat jelent, minthogy ezen dohányt kosarakban küldik a világkereskedelembe.

Humboldt állítása szerint, Daxaca tartományban Tehuan- tepec és Jamiltepec városok környékén önként-termő dohány is volna.

De azért egész határozottsággal nem lehet azt állítani,