Oldal:Magyar remekírók - A magyar irodalom főművei - 54. kötet - Magyar népdalok.djvu/88

A Wikiforrásból
A lap nincsen korrektúrázva

<POEM> Várj madár, te én galambom, Csak egy kissé várj. Míg az Isten ugy akarja — Tied leszek már!

201. Zöldre van a, zöldre van a rácsos kapum festve, Oda vártam a rózsámat estve, Nem győztem én a babámat várni, Be kellett a, be kellett a rácsos kapum zárni.

Bezárhatod, bezárhatod rózsám a kapudat, Nem lépem át többé házatokat, Vethetsz belé szegfűt, majoránnát, Nem taposom, nem taposom többé le az ágyát.