Oldal:Magyar remekírók - A magyar irodalom főművei - 54. kötet - Magyar népdalok.djvu/44

A Wikiforrásból
A lap nincsen korrektúrázva

<poem> 70. Fakó lovam fel van kantározva, El is megyek a rózsámhoz rajta, Repülj fakó, szikrázzék a patkó, Az a kis lány be kedvemre való!

Az a kis lány be kedvemre való! Nem hiába fáradt érte hat ló; Mind a hatnak kese volt a lába, Barna legény azoknak gazdája.

Suba, suba, göndör szőrű suba, Hat ökörért nem adnálak oda. Mert az ökör csak járomba való, De a suba szép leány takaró.

71. Fehér ruha a fejemen, Fekete gyász a szivemen, Mert a kit én ugy szeretek, Azzal együtt nem élhetek.

Édes anyám sok szép szava! Kit fogadtam, kit nem soha. Most ha élne, megfogadnám, Kezét, lábát megcsókolnám!

72. Fekete pántlikám Fújdogálja a szél, Köszönöm galambom, Hogy eddig szerettél. Nem én voltam első, Mással is igy tettél, Verje meg az isten! Hamar megvetettél.

A bazsarózsának Lehajlott a szára, Hej ! én is hajtottam A rózsám szavára. Mit ér a rózsafa Piros bimbó nélkül? Mit ér a szerelem Igaz hűség nélkül?