Oldal:András Fáy - Jávor orvos és szolgája, Bakator Ambrus 1855.pdf/398

A Wikiforrásból
A lap nincsen korrektúrázva
XXXI. FEJEZET.

___

Szellemidézés.

Az egész előadás záradékául hagyatott a legcsattanósabb mutatvány, s mindenki szem és fül vala, égő várakozásában rája. A nagy mágusz, értesitvén a közönséget, hogy befejezésül, Quan-Lizang, egy nő elhalt férjének szellemét adandja életben vissza, lelépett a szinpadról, és Quan-Lizang, varázslói öltönyben, hosszu, térdig érő szakállal, kezében varázsvesszőt tartva, lépett fel arra.

Egy talpig gyászba öltözött halvány álarczu nő, kis gyermekét vezetve karján, jelen meg a mágusz előtt, s tiszteletteljesen hajtván meg magát, ekként szól hozzája: