Oldal:András Fáy - Jávor orvos és szolgája, Bakator Ambrus 1855.pdf/391

A Wikiforrásból
A lap korrektúrázva van
PROLÓG.


Megjártuk a czopfok s piczinke lábak,
És mandarini nagy körmök hazáját;
Láttunk rhinóceróst, tigrist, tevét;
Szörpöltük a szép drága findzsiákból,
Az ízes és becses császártheát;
Sajkánk uszott sárga s kék folyókon,
Mik ott arany fövenynyel gazdagok.


Jelen valánk, midőn az ég fia,
Császárja Chína számos czopfosának,
Arany ekével hasgatott barázdát,
S arany reménymagot szórt el belé.
Ott is, miként itt, tarka a világ,
S ki nem bolondja másnak, a magáé!


Agg divatnak hódol e tartomány;
De agg tudásokat is rejteget.
Bölcs máguszok világa fénylik itt,
Kik ellesék természet titkait,
S mutatnak olly csodákat egyre másra,
A mikre száj és látó szem eláll!


Nyomoztuk e tudásokat mi is,
Behatni törtünk a bölcs rejtekekbe;
S készüljetek csodálni mit hozánk!