Ugrás a tartalomhoz

Oldal:András Fáy - Jávor orvos és szolgája, Bakator Ambrus 1855.pdf/232

A Wikiforrásból
A lap nincsen korrektúrázva
XVI. FEJEZET.

___

Ambrus örökséget kap.

Ambrus azonban épen ez időben üle fel, egyet fordult szerencse-kerekének azon legtetősebb búbjára, mellyről sorsa apróbb ingerkedéseit, csak szúnyogcsipéseknek tekintheté. Nagybátyja, egy városkának takarékos szatócsa, ki fonákul gyógyitott májbajban halt el, száz forintot hagyományozott neki, olly kincset, mellyről a pénznemekkel gyér érintkezésü Ambrus, czáfolhatlanul hitte, hogy kanállal éve sem birná elfogyasztani.

Tapasztaluk, hogy minden államban a néposztályok, állásaiknál egy pár fokkal fölebb meredeznek; a polgár a nemest, ez a mágnást utánozza; sőt még a szakácsné is, ha