– Számítok rá, hogy jóvá teszi a hibáját, s ezentúl gyöngédebb lesz. Jóéjt!
– Jóéjt, kisasszony!
Kezet fogott velök, egy tekintetet váltott Mirával s nagy tisztelettel köszöntötte őket. Aztán látva, hogy a nézőtér ajtaja kinyílik, elmenekült Sugár Mariska feddő szavai elől.
– Lám, lám, – szólt magában, mialatt átsétált a Metropole-szállóba, – nem is olyan vadak, mint a galéria képzeli!…
De egész este nem ment ki a fejéből ez a jelentéktelen kaland s bár korán tért haza, csak hajnaltájban tudott elaludni.
– Mintha sohase lett volna olyan idő, amikor nem ismertem!… – szólt magában.
Reggel felköltötte a legénye.
– Mit akarsz?
– A nagyságos úr azt parancsolta, hogy költsem föl s fogassak be, mivel Szent-Jánosra megy.
– Igazad van, majdnem megfelejtkeztem róla. Menjünk hát Szent-Jánosra.
