Oldal:Ambrus Zoltán - Giroflé és Girofla.djvu/65

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap korrektúrázva van


— Azaz, hogy ma még . . . Egy félesztendő múlva csakugyan egyformák lesznek.

Valaki megérintette a vállát. Hátra nézett; Sugár Mariska ült mögötte, egy kissé előre hajolva, mintha mondani akarna valamit.

— O, jóestét. Bocsásson meg, hogy nem néztem körül, de nem is képzeltem . . .

— Igen, tudom . . . Nem ért rá észre venni, sebaj . . . Hanem hajoljon csak közelebb.

— Parancsoljon.

— Hagyja békében szegényeket ! . . . Ezeket még zavarba hozza az efféle . . . Meg akarja szalasztani őket?

— Nem hiszem, hogy ilyen ijedősek volnának. Színésznők, akiket ezer szem lát, mikor fölölte nyárias kosztümben vannak, nem szoktak megriadni egyetlen egy szál publikumtól.

— Vigyázzon,a nagynénjük ül mellettem ! . . . Beszéljen egy kicsit halkabban.

— Eltűnjek ?

— Nem, hanem viselje magát jól. Mindenki ide néz. Hol rájok, hol magára.