Oldal:Ambrus Zoltán - Giroflé és Girofla.djvu/275

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap korrektúrázva van


ség elől! Nem láthatta a rejtőzködő arcot s mégis megrezzent. Valami olyanformát érzett, mint aki a tengeren csónakázva, hirtelen fekete árnyékot pillant meg a vízen, első jelét ama viharoknak, melyek váratlanul törnek ki.

Mikor előadás után megindultak hazafelé, az utcára érve körültekintett. És úgy rémlett neki, mintha vagy húsz lépésnyire, a legközelebbi utca-lámpásnál, ugyanazt a sötét férfi-alakot látná.

– Eh, bolondság! – szólt magában.

Másnap a férfi-alak nem mutatkozott, de harmadnap, délután három órakor, Mira próbára ment és többé nem jött vissza.

Hogy mi történt ezen a napon, Lola soha sem tudta meg egészen.