Oldal:Ambrus Zoltán - Giroflé és Girofla.djvu/192

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap korrektúrázva van


a tekintet forró öleléséből s egy kicsit visszahúzódott.

– Miért jött vissza? – kérdezte, épp olyan halkan, mint ahogy a másik szólt.

– Kérdezze inkább, hogy miért mentem el? Elmentem, mert őrült voltam s visszajöttem, mert nem tudok úgy élni, hogy ne lássam!

– Ne beszéljen így… s várjon egy kicsit rám, itt, ezen a helyen; mindjárt visszajövök.

Befutott az öltözőjébe, de azonnal visszatért. Egy fátyol-kendőt hozott magával, hogy eltakarja kifestett arcát.

– Nem akarom, hogy így lásson, – szólt. – Mert így még nem látott soha.

– De legalább láttam. Míg most…

– Hagyja, hadd maradjak így. Tudom, hogy a színpadon nem tetszem magának, de… minek is jött ide?

Igaza volt. A Rita bokorugró ruhájában kisebbnek s fejletlenebbnek látszott, mint máskor: a szegényes, kopott kosztüm, év-