Oldal:Ambrus Zoltán - Giroflé és Girofla.djvu/171

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap korrektúrázva van


már alaposan megbánta a vállalkozását s nagyon szeretett volna búcsut mondani a tóparti kastélynak. De még csak nem is gondolhatott a dezertálásra; Van der Kerkhoven kisasszonynak pedig esze ágában se volt visszavonulót fujni. El volt ragadtatva; s ez az elragadtatás lefegyverzett minden titkos óhajt.

Előbb, a legelső napon nemcsak a hölgyeket, attaséjukat is vidámmá tette az ész nélkül való kirándulás. Megjelenésük a fürdőben olyan ribilliót keltett, amely meghaladta Van der Kerkhoven kisasszony minden ábrándját.

A vasuttól a fürdőig egy lelket se lehetett látni. S ahogy, jókora cseléd-kisérettel, három kocsiban megérkeztek a hatalmas barokk-épület elé: mintha a Dornröschen kastélya előtt állapodtak volna meg. Sehol, semerre semmi nesz; az ablakok zsalui leeresztve; köröskörül, egy puskalövésnyi távolságra, se fa, se fű, se bokor, csak a tó, amelynek vize, mintha megaludt volna.