Ugrás a tartalomhoz

Oldal:Ambrus Zoltán - Giroflé és Girofla.djvu/16

A Wikiforrásból
A lap korrektúrázva van

— Ertem. À l'anglaise tűnik el, hogy itt ne fogják.

— Még van egypár napi dolgom Berényben, csak aztán indulhatok.

— Szerettem volna, hogy ha ön kalauzol Berényben.

— Oda ugyan nem kell cicerone, kisasszony. Egy roppant falu, melyben hatvanezer ember lakik . . .

— De érdekes. A korcsma korintusi stílben épült, s a templom egy nagy pajta.

— Furcsának találja a mi világunkat ugy-e ?

— De érdekesnek, nagyon érdekesnek. Sohase láttam ennyi napsütést. Itt mindenüvé süt a nap. És a parasztasszonyok cinóber szinü kendőikkel. Aztán az urak, akik egyebet se csinálnak, csak a pénzt dobálják ki az ablakon.

— Mert itt mindenki paraszt, senki se úr.

— Annyi bizonyos, hogy felejthetetlen napokat töltöttem itt s hogy az országuk bájos. Igaz, hova küldjem a Notre coeur-t?