Ugrás a tartalomhoz

Oldal:Ambrus Zoltán - Giroflé és Girofla.djvu/154

A Wikiforrásból
A lap korrektúrázva van

Azt gyanítom, igen szeretne összeboronálni ezzel a sajátságos hajadonnal.

— Álmodozol.

— Te, vigyázz magadra ! Ne mondj neki könnyelműen udvariasságokat. Az én menyecském, amilyen kicsi, olyan ármányos s alig várja, hogy rajta érjen benneteket valami holdfényes ábrándozáson. S akkor aztán jaj neked, mert negyven milliót nem kompromittálhatsz büntetlenül. Hallod-e ember, helyén legyen az eszed ! Még csak éppen az kellene nekem, hogy a barátnőnk mindig itt legyen a szomszédban !

— Ártatlanokat gyanúsítasz. Különben ne félj semmit; Szilas-Almás nem az a hely, ahol a regényeket szövik. Emberemlékezet óta nem volt eset rá, hogy ebből a fürdőből egy lányt férjhez vittek volna. De most itt hagylak ; megyek köszönni a feleségednek.

— Előbb igyál egy pohár konyakot. Ez az egyetlen igazi öröm, amiben most szegény, elzüllött házamban részed lehet. Te, pajtás, köszönöm, hogy megmentettél ettől