Ugrás a tartalomhoz

Oldal:A Magyar Természettudományi Társulat évkönyvei 3. kötet 1857.djvu/263

A Wikiforrásból
A lap nincsen korrektúrázva

sokhoz, s ezek annál magasabb hőfokot mutatnak. A légnek és a dunaviznek hőfoka közvetve semmi vagy csak elenyésző befolyást gyakorol a forrásokra. Igy 1854 Sept. 28-kán kellemes őszi nap volt, de magas vízállás, s emiatt legcsekélyebb hőfok mutatkozott a forrásoknál; ellenben 1856 Nov. 16-kán a lég + 5°C, a dunaviz + 4°C, ugy szintén 1857 Mártius 7-kén a léghöfoka + 4°C, a Dunáé + 3°C, de a vizállás sokkal csekélyebb s megfelelöleg a források hőfoka magasabb volt.

E meleg források vize tiszta, szintelen. A +41°C hőfoknak[1]) mind gyengén hydrothionizüek, de kellemesen itatják magokat; mig a hidegebbek hydrothiont nem árulnak el, kellemetlen izüek s gyengén savanyuk. Némely forrás tisztán foly le a Dunába, mig néhány közülök vasokkert rak le útjában. A vizzel együtt lég is bugyborékol fel, melyből, a mennyit ott létünk ideje alatt lehetett, egy jól záró üregben felfogtam, azt honn megvizsgálandó.[2])

E légnemnek sem szine, sem szaga, sem ize. Egy üvegcsőbe zárva s káli vagy mészoldatba állitva, terjéből keveset veszt. Égő faszál benne azonnal tökéletesen kialszik. Tehát nem közönséges levegő. Azon neme a kisérletnek, melyet a hydrogennél szokás tenni, hogy t. i. két egyenlő hengert, melyek közül az egyik hydrogennél, a másik levegővel van megtöltve, egymásra állítunk, itt azt mutatta: hogy a felső henger, melyben a forrásvíz légneme volt, miután egy más közönséges levegővel tölt hengerre tettem volt is, változatlan maradt, mert benne az égő faszál most is elaludt. A forrásvízből felfogott gáz tömöttsége e szerint nem nagyobb, mint a közönséges levegőé. Az tehát nitrogen; keverve oly csekély szénsavval, hogy tömöttsége nem múlja felül a közönséges levegőét. Hogy e mellett tartalmaz-e oxygent csekély mennyiségben, az anyag elégtelensége miatt nem vizsgáltam.

A sziget felső rétege homok, kevés sziklahömpölyökkel. Ezek közt kopott de belül még ép trachyteket, quarczot, gránitot, csillám-

  1. Az 1856 nov. 16-ki mérés szerint. — Sz.
  2. Töltsérem nem lévén, fáradságos volt e felfogás és nem adott ki, mert a gáz egy-egy helyen csak csekély mennyiségben s időről időre megszakadva jő fel. Töltsérrel ellátott üvegeket minden ily forrás fölé állitva lehetne egy óra alatt tán 1 liter gáit is gyűjteni. — Sz.