A sziget derekán a nyugati oldalon vagy 500 négyszeg ölnyi területen találni 50 — 60 kisebb nagyobb forrást egyesen, vagy csoportosan ugy, hogy hárman négyen egy közös medenczét alkotnak. Lefolyása a Dunába minden forrásnak a nyugati parton van. Ezen kivül találtunk meleg vizet mindenütt, a hol egy két lábnyira leástunk.
E források mind melegek, de a hőfok különböző. Fölöttök a viz a legnagyobb hidegben sem fagy be, s ilyenkor itt vad kacsák nagy mennyiségben tartózkodnak.
Első kirándulásom alkalmával sem elegendő időm sem eléggé pontos szereim nem voltak, azért csak a legdúsabb források hőfokát vizsgáltam; ellenben Dr. Kerner a két utóbbi kirándulás alkalmával a méréseket Kapellerféle u. n. forrás-hőmérővel, mely 1/10 fokra van beosztva, vitte véghez.
| 1854. Sept. 28. | 1856. Nov 16. | 1857. Márt. 7. | |||
| A főforrások + | 37° | 3 forrás + | 41°8 | 2 forrás + | 42°2 C. |
| 1 " | 41°6 | 1 " | 42°1 | ||
| 3 " | 41°5 | 2 " | 42°0 | ||
| 2 " | 41°2 | 2 " | 41°6 | ||
| 2 " | 41°0 | 1 " | 41°5 | ||
| 1 " | 58°8 | 1 " | 41°4 | ||
| 1 " | 37°8 | 1 " | 40°8 | ||
| 1 " | 36°5 | 1 " | 40°4 | ||
| 1 " | 34°0 | 1 " | 40°3 | ||
| 1 " | 25°8 | 1 " | |||
| 1 " | 23°7 | 1 " | |||
1854. Sept. 28-kán legmagasabb volt a vizállás;
1856. Nov. 16-kán csekélyebb.
1857. Márt. 7-kén még csekélyebb = 3′ 10′′ 0′′′. [1])
Innen látni, hogy a források hőfoka annál magasabb, mennél csekélyebb a viz állása; s ez azon magyarázatra vezet, hogy az közvetlenül a Duna vize uralma alatt áll: ha ez magas, akkor a porond rétegen sok hideg viz szivárog oda, s a források hőfoka leszáll; ellenben mentől csekélyebb annál kevesebb fér a hideg vizből a forrá-
- ↑ A budai cs. kir. építészeti hivatal jegyzése szerint. - Szabó.
